Az emberek és az állatok védelme

Aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi években Észak-Amerikában és Európában is egyre több járvány (pl. kergemarha-kór) fordult elő a haszonállatok körében. Az Ázsiában kitört madárinfluenza-járvány több millió vásárló bizalmát ingatta meg. Ha fertőző betegség tör ki egy állatállományban, a gazdálkodók és az állategészségügyi szakemberek arra törekszenek, hogy elszigeteljék a problémát, és minimalizálják a vevők kockázatát.

A haszonállatok nyomon követése a közegészségügy érdekében

Az RFID segítségével a szakemberek hatékonyabban gondoskodhatnak a közegészség fenntartásáról és a gazdaságok védelméről, valamint megakadályozhatják vagy csökkenthetik a megbetegedő haszonállatok okozta évi több milliárd dolláros kárt. Kanadában és egyéb országokban a szarvasmarha-azonosítási programokban előírják, hogy az állatoknak RFID technológiával működő fülkrotáliát (jelzőcímkét) kell viselniük, így megállapítható, hogy az állat melyik csordához tartozik. Amikor a feldolgozóüzembe vezető út során a szarvasmarha áthalad egy közbenső állomáson, egy érzékelő leolvassa az állat fülkrotáliáján található egyéni azonosítószámot. A leolvasást nem akadályozza meg az sem, ha a krotália piszkos vagy sáros, mert az RFID-olvasó nem igényel vizuális kapcsolatot.

Az állat címkéjét más fontos pontokon is leolvassák, majd az információ egy adatbázisba kerül. Ha nem megfelelő minőségű húst fedeznek fel, az RFID segítségével gyűjtött információ alapján megállapítható, hogy az adott állaton kívül még melyik példányok voltak kitéve hasonló körülményeknek. Ha pedig egy állat megbetegszik, az RFID segítségével azonosítható, és így a lehető leghamarabb elkülöníthető a többi példánytól.

A tojások frissességének garantálása

Spanyolországban hasonló módszerrel követik nyomon a folyékony formában értékesített tojásokat. A gyártók RFID-címkével látják el a tojástartó rekeszeket, így utólag azonosítani tudják, hogy honnan származnak a tojások, ha bármilyen probléma merül fel ezzel a rendkívül romlékony élelmiszerrel kapcsolatban. A rekeszeken lévő címkéket több helyen is leolvassák az előállító egység és a feldolgozóüzem közötti út során. Ennek köszönhetően minden egyes tojás származási helye visszakereshető, így ellenőrizhető, hogy a baromfit megfelelően gondozták és higiénikus körülmények között tartották-e.

Ellenőrzött bébiétel és kávé

A haszonállatokon kívül az RFID másfajta áruk, például bébiételek és a „Fair Trade” mozgalom alapján importált kávé származási helyének felkutatására is alkalmas. 2007 elején a hatóságok felhívták a vásárlók figyelmét arra, hogy egy adott gyártó bizonyos bébiételeit ne vásárolják meg, mert azok veszélyes baktériumokat tartalmazhatnak. Ha a gyártó az RFID technológiát alkalmazta volna bébiételei gyártása során – az összetevők megvásárlásától a kész áru szállításáig –, a problémát sokkal korábban észlelni lehetett volna, és a szennyezett élelmiszer nem került volna a boltokba.

További példák: a globalizáció terjedésével sok vásárló dönt a „Fair Trade” (méltányos gazdálkodás) mozgalom alapján importált élelmiszerek mellett. Ezeknek az élelmiszereknek a gyártói kezeskednek róla, hogy a földet művelő és a szüretelést végző gazdálkodók méltányos részt kapnak a haszonból. Az ilyen termékeket gyártó cégek egy kolumbiai csoportja az RFID technológia és az Elektromos Termékkód (EPC) együttes használatával bizonyítja, hogy a forgalmazott kávé hitelesített gazdaságokból származik.