Össze tudná foglalni, hogy milyen munkát végez a Bits to Energy Lab?

Thorsten Staake, az ETH Zürich egyetem információmenedzsment tanszékének vezető munkatársa: A Bits to Energy Lab az ETH Zürich különféle részlegeinek  és a University of St. Gallen egyetem Institute of Technology Management  intézményének közös kezdeményezése. Ez a laboratórium a fenntartható fejlődés szempontjából vizsgálja a különféle információs technológiák lehetséges előnyeit. Célunk az energiafelhasználás racionalizálása, valamint az erőforrás-használat átláthatóbbá tétele a vállalatok és fogyasztók számára. Az RFID technológiával kapcsolatban azt vizsgáljuk, hogy miként lehetne érzékelő és működtető technológiák alkalmazásával növelni az energia- és erőforrás-hatékonyságot különféle termelési, logisztikai és otthoni környezetekben. Azt is vizsgáljuk, hogy az emberekre milyen hatást gyakorol, ha megismerik az általuk igénybe vett folyamatok, termékek és szolgáltatások ökológiai lábnyomát (környezetre gyakorolt hatását).

Miként segítheti elő az IT a cégeknél a fenntartható termelést?

Tobias Graml, az ETH Zürich egyetem információmenedzsment tanszékének vezető munkatársa: Az információ- és kommunikációtechnológia (ICT) alkalmazásával a cégek előtt sokféle út nyílik az erőforrások és az energia hatékonyabb felhasználására. Az ICT segítségével összegyűjthetők és kielemezhetők a fogyasztási mintákkal, kibocsátással, hulladéktermeléssel kapcsolatos adatok, amelyek alapján megkezdődhet a fejlesztés. Sok cégnél az „ellátási lánc átláthatósága” a cél, amelynek a költségek csökkentésének teremt lehetőséget. Az „ellátási lánc átláthatósága” ugyanolyan fontos szerepet játszik az emissziócsökkentésben és az energiahatékonyság növelésében, mint a költségek lefaragásában.

Érdekes példa erre a finomszemcsés emissziót vizsgáló és szén-dioxid mérleget figyelő IT rendszer. Az ilyen típusú rendszerek segítségével a cégek nyomon követhetik saját „ökológiai lábnyomuk” méretének alakulását. Az EPC Network várhatóan az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét akár az egyes termékekre lebontva is meg tudja majd határozni – ezzel lehetővé teszi a fogyasztók számára a kisebb környezetterhelést okozó termékek kiválasztását.

A környezet megkímélése mellett más előnye is származik a „zöld IT” technológiákat használó cégeknek?

Markus Weiss, munkatárs az ETH Zürich egyetem Institute for Pervasive Computing (Kiterjesztett Számítástechnikai Intézet) tanszékének Distributed Systems Group (Elosztott rendszerek csoportja) részlegében: A „zöld IT” alkalmazásával jelentősen csökkenteni lehet a vállalatok költségeit, kiváltképpen az energiárak jelentős tényezővé válása óta. Az aránylag rövid befektetési ciklusoknak köszönhetően az eszközök viszonylag gyorsan magasabb hatásfokú megoldásra lecserélhetők, de a cég a megítélésének javulásából is profitálhat, hiszen a „zöld IT” alkalmazása a környezettudatosság jele a fogyasztók és a befektetők szemében. Manapság a „zöld” adatközpontok állnak az érdeklődés középpontjában. Szeretném azonban kiemelni, hogy az optimalizált fogyasztású IT rendszerek nem csupán saját üzemeltetésük energiahatékonyságának növelésére képesek, hanem javíthatja a termelési és logisztikai folyamatokat, és segíthet a fogyasztói igények pontosabb felismerésében is.

A fogyasztói árucikkekkel foglalkozó vállalatok az RFID technológiával elérhető hatékonyságnövelésre összpontosítanak. Alkalmas az RFID technológia a környezetvédelmi célok elérésére is?

Markus Weiss: Az ökológiai hatékonyság gyakran csak örvendetes mellékterméke a folyamathatékonyság növelésének. Egyik kutatásunk témája annak felmérése, hogy miképpen lehetne az RFID technológia segítségével gyorsítani a romlandó árucikkek terjesztését. Általában ugyanis az történik, hogy a gyümölcstermés egy részét ki kell dobni, mialatt a termesztés helyéről több elosztóközponton keresztül a bevásárlóközpontokba ér. Manapság csak szemmel lehet eldönteni, hogy milyen a termék állapota. Az RFID technológia viszont lehetővé teszi, hogy a rendszer a teljes szállítási folyamat alatt nyomon kövesse a tárolási hőmérsékletet, így a minőségromlás időpontja is pontosabban becsülhetővé válik. Ezen információk birtokában a logisztikai menedzserek elsőbbséget biztosíthatnak a gyorsabban romló árukkal foglalkozó elosztóközpontoknak, az értékesítési vezetők pedig megkísérelhetik ezen termékek minél előbbi eladását. Ha pedig a romlandó áruk értékesítése nem történik meg időben, még mindig felhasználhatók például gyümölcslevek készítéséhez. Ez a példa jól mutatja, hogy az RFID-címkék és érzékelők együttes használatával csökkenthető a hulladék mennyisége.

A logisztika optimalizálása mellett más módon is segítheti az RFID technológia a környezet kímélését?

Tobias Graml: Az RFID technológia fizikai tárgyak automatikus azonosítására szolgál. RFID-címkével azonosított valós tárgyakat össze lehet kapcsolni vonatkozó információkkal vagy termékadatokkal is. Ez elsősorban a logisztika területén, a folyamatok optimalizálása szempontjából előnyös, például a szállítási folyamat során pontosan nyomon követhető az áruk útja. A menedzsereknek lehetőségük van arra, hogy az egyes termékekhez hozzárendeljék a gyártásukból, szállításukból és használatukból eredő, környezetre gyakorolt hatások adatait is. A jövőben az RFID segítségünkre lehet abban, hogy vásárlási döntéseinket ne pusztán az adott termék kalóriatartalma alapján hozzuk meg, hanem mondjuk a termék szénlábnyomát vagy előállításának energiaszükségletét is figyelembe tudjuk venni.

Végezetül tudna tippet adni arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók miként csökkenthetik energiafogyasztásukat az IT segítségével?

Thorsten Staake: Természetesen. Számos intelligens elektronikai mérőműszer kapható már, amellyel csökkenthető az otthoni energiafelhasználás. Egyre több szolgáltató kínálatában fog megjelenni olyan rendszer, amellyel szinte valós időben követhető az aktuális energiafogyasztás. Mindezek mellett kapcsolódó információkat bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére, így például az aktuális energiaárakat, vagy mondjuk a szélerőművek által a rendszerbe táplált energia mennyiségét. A fogyasztók bizonyára sokszor meglepődnek majd, hogy a készenléti üzemmódban hagyott eszközök mennyi energiát fogyasztanak, de valószínűleg a maximális energiafelvétel nagyságán is elámulnak. Az ilyen jellegű adatokat bemutató technológiák növelhetik a fogyasztói tudatosságot, ami az energia racionálisabb felhasználásához vezet. A mérési infrastruktúra megvalósítása az első lépés az intelligens, magas energiahatékonyságú eszközök hálózatának kialakításában, így a legfontosabb kutatási területeink egyike.

A Bits to Energy Lab az ETH Zürich egyetem és a University of St. Gallen egyetem Technológiamenedzselési intézményének közös kezdeményezése. Célja a fenntartható fejlődés szempontjai szerint feltárni a Ubiquitous Computing (UbiComp), azaz mindenhol jelenlévő technológiák, például az RFID alkalmazási lehetőségeit.

www.bitstoenergy.ch