Szervezetük hogyan kapcsolódik az RFID technológiához?

Az Auto-ID Labs az EPCglobal egyik kutatócége, amely az MIT területén működő kutatóintézetek egyikéből, az Auto-ID Center központból nőtte ki magát. Testvérlaboratóriumaink a Cambridge University, az ETH Zürich, a University of St. Gallen, a sanghaji Fudan University, a tokiói Keio University és az ausztráliai University of Adelaide keretén belül működnek. Az Auto-ID Labs fejlesztette ki az EPC-technológiák csoportját, amelyet az EPCglobal alkalmaz.

Mi volt az oka annak, hogy az RFID technológiával kezdtek foglalkozni?

Én 1998-ban csatlakoztam a csapathoz. Akkoriban a passzív RFID-címkék ára meghaladta az 1 dollárt, és MIT-s kollégámmal, David Brock-kal közösen olcsóbb RFID-címkék kifejlesztésén kezdtünk dolgozni. Később a P&G, a Gillette és az UCC hathatós támogatásával megalapítottuk az Auto-ID Center központot, amelynek Kevin Ashton, a P&G munkatársa lett a vezérigazgatója.

Milyen főbb RFID-projekteken dolgoznak?

Az Auto-ID Center központban hardverrel, protokollokkal, címkegyártással, olvasókkal, szoftverekkel és alkalmazásokkal kapcsolatos kutatásokkal kezdtünk. Azóta az érintett területek köre jelentősen kiszélesedett.

Hogyan látja az RFID jövőjét?

Az RFID technológia életünk minden területén megtalálható lesz, az iparban, az otthonokban, a bevásárlóközpontokban, a kórházakban – olyannyira részévé válik mindennapjainknak, hogy egy idő után észre sem fogjuk venni. Ha például néhány év múlva mondjuk húst veszünk, ugyanúgy fogjuk keresni az EPC-jelzést, ahogy manapság a "bio" feliratot. Az EPC-jelzés biztosítja majd a fogyasztókat arról, hogy a terméket megfelelő körülmények között szállították, nem hívták vissza, illetve származási országa is azonos az elvárttal. Hasonló megerősítéseket keresünk majd a gyógyszeripari termékeken is. Autónk észleli majd, ha közelítünk hozzá, és automatikusan igényeinknek megfelelőre állítja az ülést és az utastér hőmérsékletét. Ezt a sort ráadásul akármeddig folytathatnám.

Mit takar az Internet of Things („Dolgok internete”) kifejezés? A végfelhasználóknak van bármilyen szerepe az Internet of Things alakulásában, alakításában?

Az Internet of Things olyan folyamatos, automatikus összeköttetést jelent a számítástechnika és a valódi fizikai világ között, amely soha korábban nem volt megvalósítható. E kapcsolatban a felhasználó lesz az összekötő kapocs a legfontosabb alkalmazások esetén – az intelligens hűtőszekrénytől a személyes leltárrendszerekig.

Mekkora a kutatói érdeklődés az RFID technológia iránt? Érzékelhető növekedés e tekintetben a hallgatók részéről?

Számos e-mailt kapok a világ minden tájáról, amelyekben tehetséges fiatal diákok kiváló javaslatai szerepelnek az RFID technológia felhasználásával kapcsolatban.

Az RFID technológiát kiemelten, elit témakörként kezelik, vagy egyetemi szinten bárki számára elérhető?

Ahogyan a számítástechnika és az internet is szinte bárki számára szabadon hozzáférhető, az RFID is a tömegeket célozza. Jövőjét egyszerre mindenki, a világ bármely pontján befolyásolhatja – cégek alkalmazottai, egyetemi munkatársak és egyéni felhasználók egyaránt.

Mit mondana egy elsőéves hallgatónak, hogy felkeltse érdeklődését az RFID technológia iránt?

Azt, hogy ez egy egyszerű, építőkocka jellegű technológia, és akár ő lehet a következő Bill Gates.

Milyen szerepe van az oktatásnak a figyelem felkeltésében?

A képzés feladata a megfelelő eszközök létrehozása, illetve az akadályok elhárítása annak érdekében, hogy a technológia alapvetően mindenki számára elérhető legyen. Ha sikerült meghatározni az alapvető építőelemeket, szabadjára engedhetjük a kreativitást.

Az EPCglobal Network hálózatot az MIT (Cambridge, MA) – a világ egyik vezető egyetemének – berkein belül működő Auto-ID Center központban fejlesztették ki.