Milyen indíttatásból hozták létre a Mir:ror eszközt?

A Nabaztag nyúl megalkotása után jött az ötlet egy olyan eszköz elkészítésére, amelynek segítségével szinte bármilyen tárgy összeköthetővé tehető másokkal. Ez számos kérdést vetett fel, így „A nyúlon kívül mit tudnánk még összekötni?" kérdés is felmerült. A válasz pedig egyszerű: mindent. A Mir:ror pont ezt teszi lehetővé: bármilyen használati tárgy ellátható RFID-mikrochippel, amelyet a Mir:ror leolvas, majd az internetre automatikusan csatlakozva rákeres a kapcsolódó adatokra és szolgáltatásokra, a találatokat pedig megjeleníti akár a számítógép képernyőjén, akár egy másik, távolabbi kiszolgálón.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban?

RFID-mikrochipet – más néven „bélyeget” – ragaszthat tetszés szerinti használati tárgyakra, és eldöntheti, hogy milyen műveletek indítására kerüljön sor. Tehet ilyen bélyeget például kedvenc kávéscsészéjére, amellyel automatikusan frissítheti állapotjelzését a Facebook közösségi portálon, de ragaszthat bélyeget más tárgyra is, amely mondjuk e-mail üzenetek fogadására teszi azt alkalmassá, azaz a tárgy környezetfüggő információk küldését teszi lehetővé mások számára. A Mir:ror olyan tárgyak esetében is használható, amelyek eleve RFID-mikrochippel ellátva szerezhetők be. Ezt a funkciót nagyjából 1 éve vezettük be a Nathan et Gallimard gyerekkönyvkiadóval közösen: az RFID-mikrochippel ellátott könyv megvásárlása után otthon a könyv a Mir:ror eszköz hatósugarában hangoskönyvként funkcionál.

Miért pont „Mir:ror” az eszköz neve?

Azért választottuk a Mir:ror (Tü:kör) nevet, mert ez az eszköz csak visszatükrözni képes dolgokat, létrehozni nem. Szimpatikus volt emellett a tükör egyszerűsége is, hiszen nem igényel semmiféle kiegészítést feladata maradéktalan betöltéséhez. A Mir:ror csomagjában három RFID-mikrochipes bélyeg található. Azért döntöttünk a bélyeg formátum mellett, mert ahogyan a bélyeggel ellátott dolgokat a posta szállítja, a mi bélyegeink az internetes kézbesítést teszik lehetővé. A csomagban két mini Nabaztag nyúl is található, amelyekben egy-egy RFID-mikrochip is található, így szabadon programozhatók. Megoldható például, hogy ha a felhasználó a Mir:ror eszközre helyezi a nyulat, akkor ezzel automatikusan tárcsázza barátnőjét a Skype segítségével, vagy megnyitja kedvenc dalainak lejátszási listáját az iTunes lejátszóban – mindez csakis a felhasználón múlik.

Az RFID-mikrochipekkel kémkedni is lehet a felhasználók után?

Véleményünk szerint a gyártónak és a forgalmazónak egyaránt alapvető érdeke, hogy mindig nyitott legyen az ügyfelek irányában – a nem átlátható, „fekete doboz” jellegű funkciók csak kárt okoznának a cégnek, és ijesztő lehet az ügyfelek számára. Azonban mégis a felhasználó feladata a következő kijelentést megtenni: „Nem engedélyezem, hogy a tárgyak hozzájárulásom nélkül bármilyen adatot továbbítsanak bárki felé, illetve ha a mikrochip így tesz, arról értesítést kérek.” Mivel végül a fogyasztók azok, akik a termék tényleges felhasználói, ezért korlátlan vezérlési jogkört kapnak a Mir:ror rendszer felhasználására vonatkozóan.

Szervezet

Rafi Haladjian már több mint húsz éve résztvevője a nagy összeköttetési kalandnak, és 1994-ben alapítója volt az első franciaországi internetszolgáltatónak is. 2003-ban társalapítója volt a francia Violet cégnek, amely olyan technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat kínál, amelyek segítségével a tárgyak kommunikálhatnak egymással, sőt, akár intelligenssé is tehetők. A Violet terméke a Nabaztag, a világ első intelligens, interaktív, internethez kapcsolódó nyula. A Mir:ror megalkotásával a Violet hozta létre a világ első felhasználó-központú RFID-olvasóját.