Lennart Andersson - Projekt Menedzser - Svéd Szállítmányozási Hatóság

Milyen módon kapcsolódik az Ön szervezete az RFID technológiához?
A Svéd Szállítmányozási Hatóság vasúti részlege számos pilot-projektben érdekelt, amelyek az áruszállító vagonok EPC/RFID azonosítóval történő ellátásához kapcsolódnak. Az RFID technológiával 2007-ben kerültünk kapcsolatba, egy EU által finanszírozott projekt a “Freightwise” kapcsán, ami 14 országra terjedt ki. A projekt fő célja az volt, hogy az intermodális szállítások alkalmazását, és az áruk különféle szállítási módozatokkal történő továbbítását segítse. Így számos RFID-s kezdeményezés, köztük a mienk is, helyet kapott benne. Fő célunk az volt, hogy kifejlesszünk egy, a vagonok azonosítására szolgáló szabványt, amely így a lehetővé teszi azok nyomon-követését Európa szerte. Hiszünk abban, hogy egy napon minden áruszállító vagont RFID címkével látnak el, és minden vasúti szakaszon RFID olvasók teljesítenek majd szolgálatot.

Szólna néhány szót azokról a pilot-projektekről amelyek éppen zajlanak?
Pilot projektjeink jó eredményeket mutatnak. Egyikben például nagy sebességgel közlekedő postavonatok azonosítására használjuk az EPC/RFID technológiát Stockholm és Göteborg között. Ezek a vagonok általában 4 méteres távolságban haladnak el a vágányok mentén elhelyezett RFID olvasóktól, így első feladatunk az volt, hogy megnézzük egyáltalán lehetséges-e a leolvasás ilyen távolságról 160 km/h sebességnél. Nos, örömmel jelenthetem; lehetséges, mi több tökéletesen működik!

Egy másik projektünk az SCA nevű céggel zajlik, ahol az általuk legyártott papír-bálákat kell nyomon- követnünk két svéd város Pitea és Umea között. Egy hasonló esetben egy svéd acélgyár a SSAB acél tábláinak szállítását támogatjuk szintén két város Lulea és Borlange között. Mindkét projektnél kiépítettük az olvasásokat szolgáló infrastruktúrát az érintett szakaszokon, oly módon, hogy sínek mindkét oldalára olvasókat helyeztünk el. Az olvasás és az információk begyűjtése ezekben az esetekben is jól működik.

Egy másik nagyszabású projekt is zajlik, amelyben az ország belsejében Falköpingnél lévő terminálunk és a göteborgi kikötő érintett. Itt konténereket rakodnak ki és be RFID címkékkel ellátott vagonokba Falköpingnél, majd később Alinsasban, és végül a göteborgi kikötőben. Az információkat a ki- és berakodás hatékonyabb működését segítik, elsősorban a kikötőben.

Milyen módon működik a leolvasás és az információk összegyűjtése?
Az alap, hogy a vasúti kocsikat EPC/RFID címkékkel láttuk el. Majd a vasúti sínek mellett elhelyezett olvasókat összekapcsoltuk ezekkel a címkékkel, amelyeket az egyes kocsik tengelyénél helyeztünk el. Amikor a vonat elhalad az olvasók bekapcsolnak, így eszközeink meg tudják “számolni” hány darab kocsi haladt el. Sőt azt is pontosan tudják, hogy az adott kocsi hol helyezkedett el az adott szerelvényben.

Milyen előnyöket nyújt az RFID Önöknek és az Önök partnereinek?
Egy kis ráfejlesztéssel, ez a rendszer lehetővé tudja tenni az ún “just is time” feldolgozást a termékek szállítmányozásakor, ami partnereink számára kevesebb raktárkészletet, és így pénzbeli megtakarítást eredményez. Mivel a szállítmányozás általában is hatékonyabbá válik, így a beszállítók és a szállítmányozók költségei alacsonyabbak lesznek. Ez egyidejűleg kisebb környezeti terhelést is jelent.

A vasutakat üzemeltető cégek, és a Svéd Szállítmányozási Hatóság szintén komoly előnyöket látnak az EPC/RFID technológiában. Ha az olvasókat a már meglévő érzékelőink mellé telepítjük, és az EPC/RFID rendszer információit, és a különböző már meglévő detektoroktól származó információkat egységesen alkalmazzuk, úgy könnyen meg tudjuk mondani pontosan melyik kocsi az amelyikkel probléma adódhat. Ez azt jelenti, hogy az EPC/RFID technológiát megelőző karbantartásra is használhatjuk. A szervizeket végző depók így pontosabb információkhoz jutnak. A kocsikat pedig jobb állapotban tudják tartani, amivel a pályák elhasználódása is csökken. Alacsonyabbak lesznek a karbantartási költségek, és kevesebb más közlekedési anomália történik.

Ennyi sikeresen futó pilot-projekt mellet, milyen terveik vannak a jövőre nézve?
A Svéd Szállítmányozási Hatóság azt tervezi, hogy teljes EPC/RFID olvasókból álló infrastruktúrát épít ki országszerte. Kalkulációnk alapján mintegy 700 olvasóra lesz szükségünk, hogy lefedjük minden szakasz állomási részét és a rendező pályaudvarokat. Az RFID eszközök beszerzésére vonatkozó specifikáció elkészült az év során, így reméljük 2011-ben már megkezdődnek a telepítések, míg a teljes rendszer 2013-ra áll működésbe.

A mi EPC/RFID projektjeink az első vasúti projektek Európában, így szándékunkban áll egy megfelelő európai szabvány kifejlesztése is. Biztosak vagyunk abban, ha bemutatjuk a rendszer előnyeit más országok is csatlakoznak majd. Így ha a teljes infrastruktúra kiépül, lehetővé válik a vagonok és a rajtuk szállított áruk nyomon-követése Európán belül bárhol. Ez például azt is jelenti, hogy egy svéd vállalkozás, mint pl. a korábban említett SSAB egészen a végfelhasználóig követni tudja termékét. Erre egyenlőre még nincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy megoldásunk közös európai szabvánnyá válhasson, azt a GS1 globális rendszerére támaszkodva hozztuk létre. A GS1-es EPC kódok jelentik munkánk alapját, míg a GS1 egyes tagszervezetei, ahogy nálunk a svéd GS1 is, fontos szerepet fognak betölteni a további munkában.

Mi az RFID jövőjére vonatkozó víziója?
Az RFID technológia óriási lehetőségeket tartogat a szállítmányozási szektor számára, mivel lehetővé teszi, hogy a vállalkozások valós időben tudják nyomon- követni termékeiket. Ez pedig a mai eszközökkel nem lehetséges. Mivel az úton lévő készletek egyre inkább fontosak, így a vásárlói oldalon is egyre fontosabb lesz az áruk pillanatnyi helyének pontos ismerete. Az RFID-nak biztosan kulcsszerep jut ezen igényeknek való megfelelésben.

A Svéd Szállítmányozási Hatóság küldetése, hogy egy a magas színvonalon, biztonságosan és környezettudatosan működő vasúti, vízi, légi és közúti szállítmányozás működési feltételeit biztosítsa. Általános felelőssége, hogy olyan szabályozásokat alkosson, amelyeket a vállalatok, ellenőrző szervezetek és az állampolgárok is könnyen betartanak. További információért látogasson el a www.transportstyrelsen.se/en/ oldalra.

Az eredeti interjút Mats Wilder készítette, az angol fordításának anyagát Alice Mukaru publikálta. A cikk első megjelenése: GS1 Sweden FOKUS, 2009. december