Európa számára milyen jelentőséggel bír az RFID technológia?
Szeretném felidézni, hogy a rádiófrekvenciás azonosítás technológiája Európában született meg az 1940-es évek közepe-vége felé. A 21. század eleje óta Európa ismét fontos szerepet tölt be a technológia fejlődésében – további technológiai áttöréseket ért el, összhangra törekedett a szabványosítás terén, különféle alkalmazásokat fejlesztett ki különböző gazdasági szektorokban, továbbá növelte a technológia ismertségét a végfelhasználók, a kis- és középvállalkozások, valamint a szélesebb nyilvánosság körében. Ha Európa fontosnak tartja a globális gazdaságban betöltött szerepét, élénkíteni kívánja a kreatív és vállalkozói kedvet, és szeretné kihasználni erényeit a technológia terén, meg kell őriznie vezető szerepét az RFID területén.

Az RFID mára túllépett kezdeti rendeltetésén – már nem csupán közvetlen azonosítási megoldásként szolgál épületekbe való bejutáshoz vagy azonosító dokumentumok ellenőrzéséhez. Először is mivel kapcsolatot biztosít a valós és a virtuális világ között, számos különböző alkalmazás fejlesztését teszi lehetővé többek között az eszközhasznosítás, a különféle berendezések és alkatrészek nyomon követése és karbantartása, a folyamatvezérlés, a készletnyilvántartás, a lopásvédelem, a hitelesítés és a fizetési rendszerek terén. Emellett az RFID egyéb technológiákkal, például az érintés nélküli kommunikációs technológiával, érzékelőkkel és aktuátorokkal, vagy a valós idejű helymeghatározó rendszerekkel való ötvözésének köszönhetően bármely objektumhoz hozzárendelhetőek a pontos helyére vagy állapotára vonatkozó információk, amelyek akár az interneten keresztül is hozzáférhetők.

A lakosság számára milyen előnyökkel szolgál a technológia?
Nem csak a magánszektor, hanem a közszektor is egyre inkább a korábban említett alkalmazási területekre fog támaszkodni. Az eszközhasznosítási lehetőségek például a hulladékkezelés vagy kórházi környezetben az orvosi berendezések helyének nyomon követése szempontjából lehetnek hasznosak; a folyamatvezérlés révén nyomon követhető a gyógyszerek útja a gyógyszertártól a kórházi betegig, vagy a vértartályok útja is, illetve segíthet az elektronikus kormányzati dokumentumok kezelésében; a készletnyilvántartás révén nyomon követhetők, helyileg azonosíthatók és számon tarthatók a lőszerek a raktárakban, kölcsönzési rendszerek működtethetők a könyvtárakban, a kiállított tárgyakról tájékoztató rendszerek hozhatók létre a múzeumokban, és az állatok és növények is megjelölhetők kutatási célból; a hitelesítési lehetőségek az elektronikus útlevelek kezelésében, kórházakban a betegek azonosításával a gyógyszerek nyomon követésében, az utakon és az autópályákon többek között a sebességmérésben lehetnek hasznosak; a fizetési rendszerek pedig az egyéni közlekedés (útdíjak, vámok), valamint a töme

gközlekedés (beléptető rendszerek és fizetés) területén alkalmazhatók. Más szóval az RFID segítségével különböző értéknövelt szolgáltatások biztosíthatók a lakosság – a dolgozók, a betegek vagy a fogyasztók – számára, amelyeknek köszönhetően csökken a várakozási idő, és egyszerűbbé válik az adatok vagy a termékek alkalmazása.

A közelmúltban az Európai Unió kiadott egy ajánlást az RFID technológiával kapcsolatban. Mi ennek a célja?
Az ajánlást május 12-én az Európai Bizottság valóban elfogadta. A dokumentum egyrészt a lakosság és a civil szervezetek legfontosabb felvetéseire reagál, egészen pontosan az adatvédelmi aggályokra. Másrészről az RFID-termékek előállításával és felhasználásával foglalkozó iparágak számára biztosít átfogóbb jogi útmutatást az RFID technológiákba történő beruházáshoz. Más szóval az ajánlás mindkét oldalról a technológiába vetett bizalmat hivatott növelni: a lakosság tájékozottabb lesz, az iparág pedig választ kaphat, hogy a technológia általuk történő felhasználása jogszerű-e.

Mi az RFID technológia további alkalmazásának következő mérföldköve? Az Európai Unió hogyan támogatja a technológia alkalmazását?
Az RFID technológia alkalmazása bevallottan lassabban halad a várakozásoknál. Várhatóan összesen 2,35 milliárd címkét fognak értékesíteni 2009-ben, a 2008-as 1,97 milliárdos, a 2007-es 1,74 milliárdos és a 2006-os 1,02 milliárdos értékesítéssel szemben. Az elmúlt évek során a fejlődés tehát jó volt, nem volt azonban kivételes.

A világméretű gazdasági visszaesés egyértelműen akadályozni fogja a gyors piaci növekedést. Az alkalmazási területek körét tekintve a legnagyobb, többnyire kormányzati irányítású projektek, például az elektronikus útlevelek használata és az állatok megjelölése valószínűleg folytatódik. Ezzel szemben az iparágakban olyan területeken alkalmazzák az RFID technológiát, ahol viszonylag gyors megtérülést biztosít. Így egyes projekteket valószínűleg el fognak halasztani, ugyanakkor azonban némelyik vállalat továbbra is beruházásokat hajt majd végre az RFID technológia alkalmazása céljából, amennyiben a versenyelőny és a bevételnövekedés lehetőségei vonzóak.

Az általános gazdasági helyzeten túl egyéb tényezők is akadályozzák az RFID technológia alkalmazását.

Egyrészt technikai problémák gátolhatják a gyorsabb bevezetést és alkalmazást – a jelhullám körüli interferencia, az irányíthatatlan tájolás és a címkecsomagolási problémák.

Másrészt gazdasági megvalósíthatósági problémák is felmerülhetnek, különösen az RFID-címkék költséghatékonyságával kapcsolatban, ami a széles körű alkalmazás szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszik. A költségcsökkentés és a mennyiségi termelés azonban közvetlen összefüggésben áll egymással, tehát az RFID-nek túl kell jutnia a „próbaüzemen” – a kiskereskedelemben ugyanis egyelőre itt tart: a fejlesztés fázisában.

Harmadrészt jelentős kihívást jelent a szabványok egységesítése, ez pedig együttműködési problémákhoz vezethet, különösen a több – különböző szabványokat alkalmazó – iparágban érdekelt vállalatok, például gumiabroncsgyártók esetében.

Negyedrészt természetesen számolni kell a fő kihívásokkal: az adatvédelemmel és az információk biztonságával is. Az Európai Bizottság a közelmúltbeli ajánlásával elkezdett válaszolni ezekre a kihívásokra. Az elkövetkező három évben a Bizottság figyelemmel kíséri majd az ajánlás alkalmazását a tagállamokban, különös tekintettel az adatvédelmi hatások értékelésére, az európai vonatkozású emblémákra, valamint az RFID-címkék deaktiválásának gyakorlati lehetőségeiről a kiskereskedelemben.

További szabályozást igénylő problémát jelent a sugárzás – a rádiófrekvenciás sugárzás hatása az emberi testre –, valamint a környezetvédelem is. A problémák kiküszöbölését szélesebb kontextusban kívánjuk megvalósítani, figyelmet fordítva a „tárgyak internetére” is.