A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) olyan technológia, amely a felcímkézett tárgyak azonosítását közvetlen rálátás nélkül is lehetővé teszi. Alkalmazásához egy címke, egy olvasó és egy számítógépes rendszer szükséges. Az apró mikrochipet és antennát magában foglaló címkét a tárgyhoz kell rögzíteni. A legtöbb címke nem igényel külső energiaforrást, és általában egyedi sorozatszám formájában tárol információkat. Ezek a címkék az úgynevezett „passzív” címkék. Amikor olvasónak nevezett eszközt közelítenek a felcímkézett tárgyhoz, az olvasó kis teljesítményű jelet küld a címkének, amelynek hatására az „felébred”, és válaszként elküldi egyedi azonosítószámát az olvasónak. Ezt követően az olvasó továbbítja a számot a számítógépes rendszer felé.

A címkék és az olvasók többféleképpen kommunikálhatnak egymással. Az egymással folytatott „beszélgetés” feltétele, hogy egyazon szabványkészlet szerint folytassák a kommunikációt. Mivel sokféle szabványkészlet létezik, a különféle olvasók nem feltétlenül képesek kommunikálni az adott típusú címkékkel.

A címkék mérete sem egységes, ezt leginkább az antenna nagysága határozza meg. Lehetnek nagyon aprók, és így beépíthetők a termékbe vagy a termékre ragasztott matricákba. Más címkék emberi tenyér méretűek, ezeket általában konténereken vagy raklapokon szokás használni. Bizonyos címkék jelentős mennyiségű adatot képesek tárolni, más típusok pedig csupán egyetlen egyedi azonosítószámot.

Az elektronikus termékkód (EPC) azonosítókód-kiosztási és számozási szabványkészlet. A leveskonzerv és a csokis keksz megkülönböztetésére ma már mindenhol alkalmazott vonalkódoktól eltérően az EPC (elektronikus termékkód) képes az egyedi azonosítószám alapján beazonosítani egy adott konzervdobozt, illetve adott csomag csokis kekszet. Az EPC nem tartalmaz személyes adatot. Egyes szakértők véleménye szerint az elkövetkező években az EPC – az RFID technológiával karöltve – hamarosan ugyanolyan széles körben alkalmazott jelölés lesz, mint ma a vonalkód. Sokszor emiatt „következő generációs vonalkódként” is emlegetik.

Nem, a cégek különféle RFID technológiákat használnak és fejlesztenek. Egyes RFID-alkalmazások aktív, elemmel működő címkékre épülnek, amelyek önállóan is képesek jelek kibocsátására. Más alkalmazásokban passzív címkéket használnak, amelyeket rögzített vagy mozgatható olvasó aktivál, így esetükben saját energiaforrásra nincs szükség. Általánosságban kijelenthető, hogy az alkalmazott hardver típusától függetlenül az RFID technológia rádiófrekvenciás jelekkel kommunikál, és azonosítja a címkéket. A használt frekvencia határozza meg a maximális leolvasási távolságot és sebességet. A Near-Field Communications (NFC) megoldás például szintén RFID technológiára épül, segítségével a felhasználók mobiltelefonnal vásárolhatnak villamosjegyet. Az alkalmazott frekvencia, valamint az, hogy a mobiltelefonban található olvasó miként kommunikál az NFC-címkével, csakis ennek a rendszernek sajátja. NFC-olvasók kizárólag NFC-címkékkel képesek „beszélgetni”, másfajta címkékkel nem.

Elektronikus termékkódot számos RFID-alkalmazás használ, legfőképpen nagykereskedelmi, logisztikai és gyógyszeripari megoldásokban. A cégek gyakran felcímkézik a konténereket vagy a raklapokat, hogy nyomon követhessék azok útját a gyártás helyéről a raktárig vagy a kiskereskedelmi telephelyig. Ezen kívül sok olyan RFID-alkalmazás is elterjedt már (például a belépőkártyák vagy az elektronikus útlevelek), amelyek csak az RFID technológiát használják, az EPC kódot nem. Minden esetben az RFID-alkalmazás tervezője dönti el, hogy használ-e elektronikus termékkódot. Mivel már elfogadott ipari szabvány, számos iparág számos résztvevője választja az EPC kódok alkalmazását ellátási láncuk működésének optimalizálásához.

A címkékben található chipek mindenféle adat tárolására alkalmasak a címkék felhasználási céljától függően. Az EPC semmiféle személyes adatot nem tartalmaz. Ahogy a manapság használt vonalkódok, az elektronikus termékkódok is biztonságos adatbázishoz rendelhetők, amely a további adatokat tárolja. A jelenlegi vonalkódok általában a gyártó nevét és a termék típusát adják meg, az EPC viszont a gyártó nevén és a termék típusán kívül tartalmaz még egy sorozatszámot, valamint egy jelölést is, amely arra utal, hogy a felcímkézett termék több elemet tartalmaz, vagy egyetlen darabból áll. Adatbázissal összekapcsolva további termékadatok is lekérhetők, például a gyártás dátuma, a lejárat ideje vagy az adott termék színe, illetve íze. Mindezek alapján már egyedileg beazonosíthatók a termékek.

Az EPC kóddal ellátott chipet tartalmazó termékeken szerepel az EPC-embléma. A jelzés általában a termék eltávolítható csomagolásán található, esetleg a termék saját címkéjén. Az embléma azt jelzi, hogy a termék gyártója az RFID technológia használata mellett döntött.  Az EPC-embléma emellett annak is bizonyítéka, hogy a kereskedő vállalta a vásárlói adatokra vonakozó adatvédelmi irányelvek tiszteletben tartását. Ezen irányelvek értelmében:

• Tájékoztatni kell a vevőket az EPC technológia használatának tényéről.
• Lehetővé kell tenni, hogy a vevők a vásárlást követően kidobják vagy eltávolítsák az EPC-címkét.
• Tájékoztatni kell a vevőket az EPC technológiával és annak felhasználási módjaival kapcsolatban.

Azokban az esetekben, amikor az RFID technológiát EPC nélkül használják, a fogyasztók a technológia használatáról az áruházban kihelyezett jelzésekből, illetve a termékcímkékből, szerződésekből és felhasználói megállapodásokból értesülhetnek.

Ez eléggé valószínűtlen. A címke adatait kizárólag közelről, EPC olvasására képes olvasóval lehet megszerezni, továbbá hozzáféréssel is rendelkezni kell a megfelelő biztonságos adatbázishoz ahhoz, hogy a beazonosított termék adatit maradéktalanul meg lehessen fejteni.

Az EPC-címkék nem tartalmaznak, nem gyűjtenek és nem tárolnak semmiféle személyes adatot. Az EPC nem rendelkezik saját energiaforrással, saját egyedi azonosítóját is csak akkor képes kisugározni, ha legfeljebb 3 méterre található a címkét aktiváló olvasótól. Az olvasók teljesítményét – azaz hatókörét – a törvény szigorúan szabályozza. Az EPC-címke beolvasásához szükséges távolság rendszerint el sem éri 3 métert, mivel a berendezési tárgyak, bevásárlószatyrok és más tényezők (például fémtárgyak) rontják a jelterjedést.

Ahogy a manapság használatos vonalkódok esetében, az EPC esetében is lehetőség van a személyes adatok EPC-címkéhez történő kapcsolására. Ha például egy szupermarket hűségkártyáját használja, amely kedvezményekre vagy pontgyűjtésre jogosítja fel, az üzlet az Ön által vásárolt termékek elektronikus termékkódját összekötheti az Ön felhasználói adataival, és ez alapján olyan ajánlatokat és tájékoztatókat küldhet Önnek, amelyek valószínűleg felkeltik érdeklődését. Ezen túlmenően az összes jelenlegi nem készpénzes tranzakció esetén (és teljesen függetlenül az EPC-címkétől vagy a vonalkódtól) a kereskedőnek muszáj – még ha ideiglenesen is – lekérdeznie a vásárló adatait a tranzakció befejezéséhez. Ezen adatok felhasználását azonban törvények szabályozzák, a vásárló beleegyezése nélkül a cégek nem oszthatják meg egymással az így szerzett adatokat, illetve az összes vonatkozó jogi biztosíték alkalmazása nélkül.
Természetesen mindig lehet név nélkül, készpénzzel fizetni, ez a lehetőség az EPC használata esetén is a vásárlók rendelkezésére áll.

Amennyiben a gyártó EPC-alapú RFD-alkalmazást használt az Ön által megvásárolt terméken, akkor azon rendszerint szerepel az EPCglobal emblémája. Az EPC-címke általában a termék eldobható csomagolásán található, így a termék kibontásakor az könnyen eltávolítható. Más esetekben a termék címkéjén található az EPC-címke. Van, amikor a boltban már az eladó eltávolítja vagy kikapcsolja a kasszánál az EPC-címkét, ugyanúgy, ahogy a DVD-ken vagy ruhákon levő biztonsági címkéket szokták. Akármi is a helyzet, tájékoztatást kap az összes lehetőségről.
Az EPCglobal álláspontja szerint a vásárlókat tájékoztatni kell arról, milyen lehetőségeik vannak a címkék eltávolítására. A technológia fejlődésével valószínűleg lehetővé válik az EPC-címkék vásárlók általi kikapcsolása is, de a fogyasztó úgy is dönthet, hogy a címkét meghagyja a terméken, ha esetleg később vissza kéne azt vinni vagy a gyártó visszahívást rendel el.

Az RFID technológia vezeték nélküli technológia, amely rögzített és hordozható olvasók, valamint címkék hálózatára épül. Az olvasók és a címkék rádiófrekvenciás jelek segítségével kommunikálnak egymással. Míg az RFID technológia szélesebb körben való alkalmazása még aránylag újkeletű, rádiófrekvenciás vezeték nélküli technológiákat már eddig is használtunk: ilyen a televízió, az FM-rádió, a mobiltelefon is... Korábban felbukkantak olyan vélemények, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás káros is lehet az egészségre. Számos ezirányú tanulmányt végeztek az utóbbi évtizedekben, de ezek egyike sem tudta egyértelműen és meggyőzően bizonyítani, hogy oksági összefüggés lenne (a biztonsági határérték alatti) rádiófrekvenciás kitettség és bármiféle egészségkárosodás között.  A tudósok és a szabályalkotók folytatják a kutatásokat, és rendszeresen újravizsgálják az eredményeket.

A rádiófrekvenciás besugárzás mértékére korlátozások vonatkoznak. A munkahelyi, illetve közterületi vagy lakóhelyi környezetben érvényes rádiófrekvenciás készülékhasználat biztonsági határértékeit országos és nemzetközi szabályozások határozzák meg.