A II. világháborútól a sarki boltig

Az internethez hasonlóan az RFID technológia gyökerei is a katonai felhasználásból erednek. A II. világháború alatt az ellenséges és szövetséges repülőgépek megkülönböztetéséhez az RFID rádióhullám-technológia egy kezdetleges változatát használták. Az internethez hasonlóan az RFID is túllépett a hadászati felhasználáson; mára a privát szektor és a fogyasztók által széles körben használt csúcstechnológiává nőtte ki magát. Az RFID képes megváltoztatni életvitelünket és munkamódszereinket – pontosan úgy, ahogyan a 19. század végén az elektromosság és a telekommunikáció feltalálása is ehhez vezetett.

Az évtizedek során folytatódott az RFID technológia fejlesztése, és bejegyezték az első szabadalmakat. Az 1950-es és 1960-as években már a fogyasztók is élvezhették a technológia nyújtotta előnyöket; ilyen volt többek között a gépkocsik és irodák ajtajának távoli nyitásához használt biztonsági technológia. Az 1980-as és 90-es évekre az RFID területén elért fejlődés tovább népszerűsítette a technológiát. A vállalatok olyan alkalmazását keresték, amelynek segítségével valós időben követhetik végig a termékek útját az ellátási láncon.

RFID tömegfelhasználásra

Az új évezred kezdetével kialakultak az RFID-szabványok, a kutatók pedig kifejlesztették az ún. elektronikus termékkódot (EPC – Electronic Product Code), amely tulajdonképpen az egyes cikkek egyedi azonosítását lehetővé tévő hosszú számsor. Az EPC felhasználása azonban ennél is távolabbra mutat: az üzletfelek a technológia segítségével az ellátási lánc teljes hosszán kezelhetik termékeiket.

Jelenleg a legtöbb szervezet az RFID technológiát még mindig a termékek belső kezelésére alkalmazza. A múzeumok például az RFID segítségével végzik a műtárgyak azonosítását és nyomon követését. Amikor egy múzeum más országok múzeumainak kölcsönzi műtárgyait, az EPC segítségével azok is képesek az azonosításra és nyomon követésre. A művészetek rajongói így gyakoribb és igényesebb kiállításokat élvezhetnek. Újabb példa: a légitársaságok a biztonságosabb utazás érdekében a repülőgép-alkatrészek nyomon követésével dokumentálják az egyes alkatrészek karbantartási előzményeit.

Csak idő kérdése, hogy elterjedjen az árucikkek címkézése, a fogyasztók pedig azonnal haszonélvezőivé válnak ennek: ha vissza kell vinnünk az üzletbe gyermekünk játékát, nem szeretnénk a lehető leghamarabb megtudni, melyik része hibás? Nem lenne jó érzés biztosan tudni, hogy az éppen megvásárolt doboznyi cseresznye valóban biogazdaságból származik?

Az RFID mindezt lehetővé teszi.